Teliholdas Húsvétunk van...
"A feltámadás nem csak a hívők ünnepe, hanem minden emberé. A tiéd is. Rádöbbenhetsz, hogy erősebb vagy, mint a halál, és arra is, amit az eredeti görög szó, az anástasis jelent: "újra lábra állni". Benned van az erő, az Élet ereje, hogy újra lábra állj. Élő lélek van benned, nem lehet téged legyőzni." Müller Péter
Amikor a szívünkben valami összetörik, majd újra kivirágzik, nos, az a feltámadás
Elindultunk egy úton, mely egy belső változás is egyben. Talán nem teljesen önszántunkból tettük. Benne volt ebben sok minden: a családi viták, melyek átörökített minták és az új szemlélet és hiedelemrendszer közötti feszültségből fakadnak. Megfagyott, kőkeményen zsigereinkbe ivódott eskük, fogadalmak és kimondatlan egyezségek melyek megpecsételik sorsunkat. És benne volt ebben az a belső feszültség is, hiszen mindez már egyre kevésbé volt elviselhető számunkra.
Most kezdjük el tisztán látni ezeket és a következményeit is életünkben. Családi, karmikus örökségek, melyek ideje lejárt. Benne van ebben a család, a neveltetés hatása, melyet legtöbbször túlzott szigorként éltünk meg. És benne vannak ebben a patriarchális családi viszonyok, melyben a szeretet, az elfogadás és az empátia, vagyis a női értékek vajmi kevés helyet kaptak, vagy kiszorultak a család életéből. Felismerve mindezt, lehetőségünk van ezeket az értékeket újra feléleszteni magunkban és a családunkban is.
Ebben nagy szerepe van a tudatosságnak. Van, amikor szükség van arra, hogy tudatosan is értsük és megéljük a bennünk és körülöttünk zajló lelki és energetikai folyamatokat. Ez által kerülnek helyükre az anya-lánya ellentétek. A ridegnek és szeretetlennek tűnő anyai viselkedés így válik feldolgozhatóvá. És az apai szigor is, mely lehetett félelmet keltő. Mindezek eddig erősen meghatározták a párválasztást, a kapcsolataink minőségét és kapcsolódásunk módját.
Ahogy lelkünk gyógyul, és egyre magabiztosabbá válunk, úgy keresünk új megoldásokat és irányokat az életünkben. És ezzel egyidőben igyekszünk megtalálni új és méltó helyünket is a családi mátrixban. Lehet, sokszor próbáltunk már megszabadulni álarcainktól és ránk osztott szerepektől. Most azonban mindez lehetségessé válik a tudatosság és a belső munka által. Ha fájdalmaink ingoványos mocsarából képesek vagyunk kiverekedni magunkat és előre, a megoldások felé tekinteni, sikerrel járhatunk.
Megszülethet bennünk – és ez által körülöttünk is – egy új minőség, mely átírhatja a családi örökség-csomagot.
Amit eddig szép lassan és óvatosan haladva tettünk, azt most érdemes felgyorsítani. A belső rágódás, az önemésztő gondolatok körüli "takavakázás" mindezt megtorpedózhatja.
Az ünnepek családi együttlétei most megérlelhetik bennünk mindezt, feltéve, ha sikerül megszabadulnunk a lélekrágcsálóinktól.
Az anyag síkján pedig itt az ideje, hogy átértékeljük magunkban a "renegát" rokonokhoz való viszonyunkat. Igen, lehet, hogy valóban simlisek és zűrösek, de mégis csak a mi fészkünk sarjai. A család – többek közt – ettől is család. Minden családban vannak fekete bárányok, különcök és olyanok, akikkel jobb nem keveredni anyagi, üzleti dolgokba, mert biztos, hogy ráfázunk… Ám a család pont olyan, mint az élet maga. Csak itt a vérség okán megjelenhet a szeretet, az együvé tartozás érzése, és ez által az elfogadás. Ezen a Húsvéton ez jelentheti számunkra a feltámadást.
Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok! Györgyi