Ebben nagy szerepe van a tudatosságnak. Van, amikor szükség van arra, hogy tudatosan is értsük és megéljük a bennünk és körülöttünk zajló lelki és energetikai folyamatokat. Ez által kerülnek helyükre az anya-lánya ellentétek. A ridegnek és szeretetlennek tűnő anyai viselkedés így válik feldolgozhatóvá. És az apai szigor is, mely lehetett félelmet keltő. Mindezek eddig erősen meghatározták a párválasztást, a kapcsolataink minőségét és kapcsolódásunk módját.

Ahogy lelkünk gyógyul, és egyre magabiztosabbá válunk, úgy keresünk új megoldásokat és irányokat az életünkben. És ezzel egyidőben igyekszünk megtalálni új és méltó helyünket is a családi mátrixban. Lehet, sokszor próbáltunk már megszabadulni álarcainktól és ránk osztott szerepektől. Most azonban mindez lehetségessé válik a tudatosság és a belső munka által. Ha fájdalmaink ingoványos mocsarából képesek vagyunk kiverekedni magunkat és előre, a megoldások felé tekinteni, sikerrel járhatunk.

Megszülethet bennünk – és ez által körülöttünk is – egy új minőség, mely átírhatja a családi örökség-csomagot.

Amit eddig szép lassan és óvatosan haladva tettünk, azt most érdemes felgyorsítani. A belső rágódás, az önemésztő gondolatok körüli "takavakázás" mindezt megtorpedózhatja.

Az ünnepek családi együttlétei most megérlelhetik bennünk mindezt, feltéve, ha sikerül megszabadulnunk a lélekrágcsálóinktól.

Az anyag síkján pedig itt az ideje, hogy átértékeljük magunkban a "renegát" rokonokhoz való viszonyunkat. Igen, lehet, hogy valóban simlisek és zűrösek, de mégis csak a mi fészkünk sarjai. A család – többek közt – ettől is család. Minden családban vannak fekete bárányok, különcök és olyanok, akikkel jobb nem keveredni anyagi, üzleti dolgokba, mert biztos, hogy ráfázunk… Ám a család pont olyan, mint az élet maga. Csak itt a vérség okán megjelenhet a szeretet, az együvé tartozás érzése, és ez által az elfogadás. Ezen a Húsvéton ez jelentheti számunkra a feltámadást.

Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok! Györgyi