Kosár
0
0 Ft
Heti üzenet 12.12.-12-18.
2022.12.12
"Állítom, hogy a férfi a teremtés koronája! Lehet és legyen is a teremtés koronája - feltéve, ha mi nők koronázzuk meg. Csak akkor lehet a férfi a teremtés koronája, ha élete párját ő is királynővé koronázza." Bagdy Emőke
Hetünk témája a kapcsolatok területét öleli fel, de most a lapok egy kicsit más megvilágításba helyezik ezt a témát. Alapvetően itt inkább az energiaminőségek szempontjából lehet megközelíteni ezt a cseppet sem egyszerű életterületet. S ebben most kiemelt szerepet kapnak a maszkulin, azaz férfi energiák. Bevallom, most egészen más gondolatok jártak a fejemben, és erős volt a kísértés, hogy ezeket a gondolatokat öntsem most írásba. Aztán úgy döntöttem, hogy inkább hallgatok Lenormand kisasszony sugallataira.
Ami kapcsolatainkat illeti, nagyon itt van már az ideje, hogy lezáródjék egy korszak - mely amúgy már meglehetősen régóta tart - és egy új, egy más vegye kezdetét. És nem csak a kapcsolatoknak, hanem a létezésnek egy más formája is, mely egy szeretet alapú létezés, és kapcsolódás. Talán egy kicsit idealistának tűnhet ez a gondolat, de Lenormand kisasszony nem szokott tévedni...
A múltban az érzelmek hamissága és a megtévesztés volt jellemző. Amikor az ember a saját érzelmeit elnyomja, vagy másnak hazudja, mint ami valójában. S ennek egyenes következményeként megjelenik a megtévesztés manipulatív energiája.
A jelenben pedig a tanácstalanság energiája uralkodik kapcsolatainkban. Szeretnénk már végre megállapodni, megérkezni, és nem csak úgy általában a kapcsolataink tekintetében, hanem a szívünk terébe is. Ami ebben gátol, az leginkább az a kaméleon-üzemmód, melyben a környezetünkhöz alkalmazkodva mutatjuk magunkat ilyennek vagy olyannak, de semmiképpen sem annak, akik valójában vagyunk.
S ebben a benne rejlik a női energiák kiteljesedése. Hogy jelentősége növekedjék, s ez által hozzájárulhasson a férfi energiák kiteljesedéséhez.
Az érzelmek és a női energiák megjelenése a kapcsolatban új energiákat hozhat. Mert amikor félelmünkben gátat szabunk az érzelmeink áradásának, mert méltóságon alulinak tartjuk....
...mást mutatunk kifelé, mint akik valójában vagyunk, akkor feláldozzuk a látszat kedvéért mindazt, mely a kapcsolat lényegét adhatná. S ebben az új felállásan létrejöhet egyfajta egyensúly, elindulhat végre egy folyamat. A racionális mérlegelés helyett egyensúly jöhet létre, s a megcsorbított férfi energiák helyére egy újfajta kiegyenlítődés léphet.
Az a fajta hamisság és őszintétlenség, mely oly régóta jelen van sok fájdalmat, szenvedést és még több nehézséget okozott eddig is. S az ebből fakadó frusztráltság egyre erőteljesebben jelenik meg napjainkban. Elfeledkeztünk arról REND-ről, mely e két energiát egyensúlyba és áramlásba hozza. Álarcaink mögé bújunk, elrejtve ezzel valódi értékeinket, és nem látjuk a helyes irányt. Mintha a köd homályában hajóznánk a tengeren iránytű nélkül. Miközben tudjuk, hogy nem igazán van más választásunk, mint megoldást keresni. Időt álló, szeretet alapú, valós megoldásokat. Bár sok nehézséget okoztunk ezzel a viselkedéssel mind magunknak, mind pedig másoknak, a fejlődés útját jó időre lezárva ezzel, de most elérkezett az új kezdetek lehetősége.
Ahhoz, hogy mindez változzon el kéne engedni a manipulatív és megtévesztő, hovatovább hazug energiákat és viselkedésmódot. Az arroganciát, és azt, hogy szebbnek, jobbnak, okosabbnak .... és még sorolhatnám..., láttatjuk magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk. Párharcokon keresztül mérjük össze erőinket, melyek alapvetően egymásba simulva képesek igazán ragyogni. És mindez sérüléseket és boldogtalanságot hoz csak.
A koronának - mely a maszkulin energia lételeme - csak akkor van igazán értelme, ha mellette van egy királynő is, akinek koronája éppoly ékesen tündököl.
A jövő lapjai azt mutatják, hogy egy szakasz most szép lassan lezárul, és most alapos mérlegelésre van szükség:
A kontroll és az irányítás mennyire fontos számomra?
Nagyobb-e félelmem az érzéseim kimutatását illetően, mint a boldogság iránti vágyam?
Valóban csorbul a férfi "tekintély", ha kimutatom az érzelmeimet?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén lehet újra gondolni és újra gombolyítani kapcsolataink szövedékének fonalát. Megfogalmazni, kimondani lelkünk legmélyebb vágyát. Ami nem más, mint - felvett kemény páncélok ide vagy oda - a szeretet alapú létezés.
Ez a kemény páncél oly sok sebet ejtett már hosszú évezredek óta a női lelkeken, hogy mi nők is felöltöttük a magunk páncélját...
Itt az ideje, hogy ezt az áthidalhatatlannak tűnő akadályt, az egymástól oly távolinak látszó két pontot, és energiaminőséget most összekössük végre.
Változni kell hozzá mindannyiunknak, igen. És a berögzült szokások és ósdi gondolati minták most koránt sincsenek ebben segítségünkre. De, aminek elérkezett az ideje, az előbb-utóbb be is következik.
Szeretettel, Györgyi