Kosár
0
0 Ft
A Telihold energiái
2022.11.08
"Tudom, hogy soha nem állunk meg igazán, hogy az utazásunknak soha nincs vége, mert élünk-virulunk tovább - mint a hernyó, amely már azt hitte, itt a világvége, amikor egyszer csak pillangó lett belőle." Cecelia Ahern
A mostani Telihold azért is különleges, mert teljes holdfogyatkozás követi.
Lássuk hát, mit mondanak nekünk erről Lenormand kisasszony kártyái....
A téma, melyköré szövődik ez a mai üzenet a vágyak és illúziók témáját feszegeti. Vágyaink, melyeket elérni, megvalósítani szeretnénk életünkben, talán már egy ideje a túlzott ragaszkodás energiáit hordozzák. A kitartás és az elkötelezettség üdvös, ám amikor beleragadunk mind abba, amit szeretnénk, nevezhető túlzásnak is. Úgy tűnik, hogy a bennünk rejlő félelmek visszatartanak attól, hogy nyitottak legyünk más lehetőségekre. Arra, hogy ne csak a sors játékszerei legyünk, hanem magunk vegyük kezünkbe életünk alakításának lehetőségét.
Igen, tanulni kell megtalálni életünk aktuálisan jelen lévő problémáira a megfelelő megoldási lehetőségeket.... és nagyon itt az idő, hogy ezeket megleljük végre.
Úgy tűnik, beleragadtunk az ego csapdájába, mely szerint mindent erőből, és akarati energiákból kell megoldani, s ez természetesen csak tovább nehezítette a helyzetünket. Hiúság és büszkeség, probléma a neved... jelen helyzetben pont ezek a tulajdonságok nehezítik meg napjainkat.
Amikor hiányzik az őszinteség, és valahogy presztízsveszteség nélkül szeretnénk megoldani a helyzetet. Mindez persze tévutak felé visz, és egyre távolabb kerülünk a megoldástól.
Az út nem más, mint a transzformáció, a belső átalakulás. Elvágva a játszmák, hazugságok és megtévesztések szövedékeit, végre megmutatjuk magunkat. Megengedjük magunknak azt a fajta nyitottságot, melyet eddig veszélyesnek gondoltunk. Hovatovább kimutatjuk az érzéseinket...
Nyilván nem arra gondolok, hogy küld el a főnököd melegebb éghajlatra....
Emberi kapcsolataink kusza erdejében lehet most rendet tenni azáltal, hogy nem rejtjük el az érzéseinket, és lelkünk valódi fényét. Sokszor a legígéretesebb kapcsolatok lehetősége fut zátonyra, még mielőtt kialakulhatott volna, mert arra nem vagyunk képesek, hogy a másik felé megmutassuk mindazt a belső gazdagságot, mely bennünk rejlik.
Párkapcsolati szinten pedig olyan helyzeteket idézhet elő, melyben a rideg és hűvös viselkedés mögött egy mélyen érző szív rejlik..., ám még véletlenül sem mutatjuk ezt a másik felé. Így aztán megfagy körülöttünk a levegő, mi magunk fagyasztjuk meg... s marad az egyhelyben toporgás. Ennek mindössze annyi a veszélye, hogy ha ez a helyzet, magatartás állandósul, előbb - utóbb elvész maga a lehetőség is.
S mind e közben lehet, hogy a világ csak arra vár, hogy a hernyó bábból előbújva mutasd meg azt a csodálatos pillangót, aki valójában vagy.
Vagy, hogy mutasd ki végre, mit is érzel valójában...
Emlékezzünk csak.... anno hogy is történt mindez? Egymásra néztek..., beszélgettek..., ha nem ismerték egymást, akkor véletlen leesett az a fránya zsebkendő..., meg voltak sokat ígérő pillantások..., meg mosoly, meg kedvesség....
Hát valahogy így....
Áthangolni lelkünk húrjait egy másik frekvenciára. Megérteni és megélni, hogy minden, amit mutatunk a külvilág elé, az reakciót vált ki. S ha a külvilág reakciója az elfordulás, akkor érdemes ezen elmerengni kicsinykét.
S ez elindíthat bennünket az önmegismerés, az önfelvállalás útján. Melyben aztán megszabadulva páncéljainktól és szerepeinktől hernyóból pillangóvá válhatunk.
Ám előbb észre kell/kéne venni, hogy még a hernyó-jelmezt viseljük, gyakran még önmagunk előtt is. Hamis identitás tudatok ezek, melyeket valljuk be, a mai világ, a környezet meglehetősen támogat. Hisz egy tudatos ember, aki ismeri és vállalja önmagát, kevésbé manipulálható és irányítható...
"Mindig kíváncsi voltam, hogy mikor egy pillangó elhagyja biztonságos bábját, tisztában van vele, hogy milyen gyönyörű? Vagy még mindig hernyónak látja magát?" Lélegzet c. film
Szeretettel, Györgyi