Heti üzenet 07.25.-07.31.

2022.07.22

"Az emberi eszmélés mindig új és új világokat fedez fel, de sokáig nem időzhet benne, mert vonzza a nem ismert célja. Egyetlen, világokon átívelő gondolatunk van, ami nem változik. Az, hogy nem vagyunk egyedül." Müller Péter

Van, amikor nem egyenesen törekszünk céljaink felé, hanem kerülőutakat gyártunk magunknak. S van, amikor azt hisszük, hogy haladunk előre, valójában azonban elkanyarodunk sorsunk ösvényéről, ez utóbbit hívják tévutaknak. Bárhogy is legyen, ezen kacskaringók sajátja, hogy előbb-utóbb visszavezetnek minket valódi utunkhoz. Tapasztalásnak is szokták nevezni, hiszen ha tudnánk, amit nem tudunk, nem kanyarognánk az élet sűrű erdejében, hanem haladnánk szépen az utunkon..

A megtévesztés, a hazugságok ideje úgy tűnik lejárt, és az eszmélés folyamata félelemmel tölthet el bennünket. Nos, most ezzel a félelemmel van dolgunk.

Lehetőségük van eme kerülő utak levágására és arra, hogy saját utunkra lépve megvalósítsuk és kiteljesítsük mindazt, aminek ideje van az életünkben. Olyan ez, mint amikor kanyargó utakon, szűkös és nehéz ösvényeken küzdöd át magad, majd egyszerre csak kilépsz a napfényre és rájössz, hogy egyáltalán nem szükségszerű, hogy a szenvedés, a nélkülözés és egyéb nehezítések az életed része legyen.

Hirtelen és váratlan fordulatok és események segítik a bölcsebbé válásunkat, ám ezt nem feltétlen éljük meg pozitívumnak. És ebben a helyzetben még tovább nehezítheti dolgunkat a segítő köntösében megjelenő ravasz és hazug kommunikáció. Társadalmi szinten pedig egyértelműen a vezetés nem feltétlen nyílt és őszinte kommunikációja feltételezhető. Így aztán mindaz, amit látunk, hallunk, olvasunk, kéretik feltételes módban kezelni. Ugyanakkor a hirtelen és váratlan fordulatok elbizonytalanítanak, és ezzel párhuzamosan erősödik bennünk a biztonság iránti igény. A kommunikáció gondoskodó és segítő álarca most nyilvánvalóvá válik. Ha nagyon konkrét szeretnék lenni, azt mondanám, hogy felszínre kerülnek most mindazon ferdítések és valótlan állítások, melyek eddig talán hihetőnek tűntek számunkra. Vagy ha hihetőnek nem is, de sokat nem foglalkoztunk vele... ám most szükséges lesz.

Amikor mindez nyilvánvalóvá válik számodra, sok minden átértékelődik benned. Az emberi kapcsolataid, a szeretet lényege és fontossága például... Ám, ez még mindig nem a vége a tanulási feladatainknak.... Úgy tűnik, kell még tapasztalnunk ahhoz, hogy a feladat véglegesen megoldott legyen.. és ehhez még szükséges egy-két dolognak felszínre kerülnie. Várnak még ránk leleplezetlen titkok, melyeket újabb és újabb átértékelések követnek majd.

Szerelmi, párkapcsolati értelemben pedig úgyszintén az eszmélés folyamat zajlik. Kéretik most sutba dobni azt a rózsaszín szemüveget, mely eddig nem engedte meg számunkra, hogy a dolgokat valóban annak lássuk, ami. Talán eddig viszonylagos lelki békével töltött el bennünket, hogy azt láttuk, amit látni szerettünk volna a valóság helyett, ám ez vezetett minket tévutakra. Téveszméink diktálta kerülőutak lezárása szükséges. És leginkább a váratlan események, az általuk megélt sérülések arra tanítanak minket, hogy álljunk ki önmagunkért, és vegyük észre végre, hogy a segítő, támogató attitűd gyakran rejt magában hamisságot. És nem csak azt... Lehet ez egy burkolt elnyomás, vagy verbális agresszió. És sokszor a fojtogató szeretet fogalmát is megtapasztalhatjuk.

S a titkok itt sem kímélnek bennünket... kiderülhet hányan is vagyunk valójában egy kapcsolatban...

És mindez megérleli szívünkben a valódi értékek, a valódi elköteleződés utáni vágyat. Most már nem érjük be látszatmegoldásokkal, sem pedig azzal, hogy úgy teszünk, mintha minden rendben lenne....

Ébresztőt fúj az élet számunkra, és bármilyen kellemetlen meglepetések várnak is ránk, ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a sors végre az utunkra tereljen bennünket.

Szeretettel, Györgyi