Heti üzenet 04.29.-05.07.

2024.04.27
Amikor abbahagyod az agyalást, elvágod a túlzott aggodalmaskodás szálait, kapcsolataid egészen más színben tűnnek fel. Új értelmet nyernek.

Hetünk energiáját a Ház lapja adja, mely jelenti az otthont, a biztonságérzetet, családi kapcsolatokat – többek között. De a családi ág, ezen belül legfőképpen az apai ág és természetesen az apa jelölője.

A folyamat, mely most zajlik belső feszültségek forrása. Lehetnek ezek sérelmek, vagy sérülések, melyek egy önsorsrontó folyamatba torkollnak. A túlzott agyalás és túlaggódás okán. Megspékelve napi szintű feladatokkal, amiről úgy érezhetjük, hogy meghaladják teljesítőképességünket. Vagy épp a maximumon kell teljesítenünk. Az egész helyzet meglehetősen stresszes, vagy annak éljük meg. A környezet támogató hatását sem élvezhetjük maximálisan. Sőt, megjelenhet a pletyka, a különféle viták. Még eligazodni is nehéz ebben a kuszaságban.

A kulcs az, hogy képesek legyünk kivonni magunkat ezek alól a hatások alól. A tisztán látáshoz és reális helyzetértékeléshez egy egészen másfajta nézőpont kialakítása szükséges. Az éberség és a tudatos megfigyelés segíti most a kapcsolataink zökkenőmentes alakítását. Mert bár érezhetőek a negatív hatások, a közösségen-családon belüli, de alapvetően az ehhez való hozzáállásunk határozza meg helyzetünket és érzéseinket. Az éber, tudatos megfigyelés új nézőpontokat adhat, akár magunkra, akár másokra fókuszálunk. Amikor az ember eljut odáig, hogy átlátja önmaga és/vagy mások viselkedését, játszmáit vagy mozgatórugóit, a dolgok elveszítik jelentőségüket. Tudatosíthatjuk, hogy jelenlegi helyzetünkben a megoldást a személyiségünk fejlődése és gyarapodása adja. Amikor a hozzáállás változik, belső fejlődésünknek köszönhetően, a körülmények is varázslatos átalakuláson mennek keresztül. 


Megfogalmazódik a változás, vagy változtatás igénye. Ez még nem a nagy horderejű döntések ideje, hanem a tudatos megfigyelésé, belső átalakulásé. Ekkor leszünk képesek az elvont gondolkodásra, a helyzetünk racionális értékelésére. A belülről kiinduló folyamataink még érlelődnek egy kicsit, hogy aztán megvalósulhassanak az anyag szintjén is. Ami pedig ebben a folyamatban világossá válik, hogy a mindennapi élet szükségletein túlmutató szellemi-lelki igényeink kielégítése jelentik az alapot. Azt a bázist, melyre épülhet anyagi létünk is. Éppen ezért a változásban el kell jutnunk a probléma legmélyére, hogy aztán összegyűjtve belső erőforrásainkat leljünk megoldásokra. A probléma gyökere pedig az önhazugságokban és önáltatásokban van.

Az apa és az apai ág érintettsége okán pedig lehet ez az, amikor nem akarjuk látni a valóságot, mert lelkünkben összerombolna illúziókat.

Amikor megtaláljuk újra az egyensúlyt és a harmóniát, alkalmas lesz a téridő az cselekvésre és a döntésre is.

Szeretettel, Györgyi