Heti üzenet 03.14.-03.20.

2022.03.12

"Minden nő, aki magát gyógyítja, gyógyítja az összes felmenő asszonyt, aki előtte érkezett és összes születendő leányt, aki még utána érkezik." (Global Sisterhood)

E heti energiánk a párkapcsolati témák köré szövődik. Központi téma a női energiák, melyek ha gyógyulnak, és valódi minőségükben megjelennek, gyógyító erővel bírnak. Védelmet, biztonságot nyújtanak és álaluk elérkezhetünk a lelki gazdagság állapotába, és Földanya is megajándékoz minket kincseivel bőségesen.

Sokszor és sokat hallottatok már valószínűleg erről, és nem véletlen, hogy ez a téma állandóan felszínre kerül. Ahhoz, hogy mindez megnyilvánuljon, a nőknek is gyógyulnia kell. Abból a sok ezer éves fájdalomból, mely még a mai napig is jelen van. Levetve a kemény férfi-páncélt, kinyílni ezeknek a csodálatos minőségeknek. Ehhez azonban szükséges a biztonságérzet. A tudat, hogy mindezt nem ellenem, hanem értem fogják használni és a világért. 

Sok elengedni való van még szívünkben, sok megbocsájtásra és feloldásra váró seb. Amíg ezek munkálnak bennünk, addig a félelem lesz a meghatározó érzés a férfi/női kapcsolatokban. Tanulni kell ezt a minőséget megélni, és férfiként pedig beengedni, elfogadni. 

A múltban sikerült tovább lépni azokból a hazug, megtévesztő kapcsolatokból, melyekben jelen volt a manipuláció, és tévutakra vitt. Mindezt persze a félelem, és a régi, elavult hitrendszerek működtették, de úgy tűnik, a férfiak is egyre inkább érzik: valahol félrecsúszott ez. Elindult ugyan egy átrendeződés, de ez a folyamat még javában tart. S ennek része az elkülönülés, az egymástól való eltávolodás is. Mert még nem látjuk, hogy merre is lenne a helyes irány... még ott állunk a tabuk és a tabudöntögetés közötti légüres térben, meglehetősen tanácstalanul. Akarjuk az újat, de nem engedjük e régit. Győzködjük magunkat veszettül, hogy a régi alapokon is lehet szép új házakat felhúzni.... de valahol mélyen, legbelül tudjuk, hogy nem így van.

Nem találjuk a kirakós hiányzó darabjait, pedig ott van az orrunk előtt, csak nem látjuk..., nem akarjuk látni. E nélkül pedig nem teljes az összkép.

Pedig mindkét nem vágyik a megbékélésre, a szívbéli kapcsolódásra, mert lelke mélyén mindenki tudja, hogy ez az, ami egyensúlyhoz, harmóniához és egy boldogabb élet lehetőségéhez vezet.

De még nem engedjük el a régi, berögzült "receptjeinket", mondván, hogy eddig beváltak, működtek, és hatásosak voltak. Nos, most már nem lesznek azok. Fájni fognak: szorongások, csalódások, magány és tehetetlenség érzés formájában.

Pedig, ha sikerülne véghezvinni egy gondolati nagytakarítást, és lelkünk kertjét kigazolnánk a sok régi és fájdalmas emléktől, új időszámítás vehetné kezdetét.

Mindez nem jelent mást, mint hogy ismét nekifeszülünk egymásnak.... és gyarapítjuk a viták, nézeteltérések, no meg a válások számát. Nagyszámban... kicsiben pedig lesznek, akik mindezt megvalósítják, és számukra új időszámítás kezdődik.

Ha megnézed a saját helyzetedet, tudni fogod, épp hol tartasz ebben a folyamatban.

Nem aggódni, nem elkeseredni: vagy sikerül, vagy tanulunk és bölcsebben lépünk tovább.

Itt a tavasz, csodás szerelmetes egymásra találásokat és megújulásokat kívánok Nektek, Györgyi

Ha úgy érzed, még a küzdelmes térfélen rúgod a labdát, jelentkezz bátran, együtt sikerülhet megoldást találni, várlak szeretettel.