Heti üzenet 02.28.- 03.06.

2022.02.24

"Búcsúzz el szeretettel azoktól, akik nem mennek veled tovább az úton. Mindenkinek az általa választott ösvény a legmegfelelőbb." Arató Mónika

Az elengedés, és megengedés a gyógyulás útja

Hetünk témája az erő, a segítő, támogató erő, melynek ugyan részese lehetünk, hisz támogató energiák veszik most körül ezt a lapot, de valami mégsem kerek ebben. Mert egyáltalán nem egyértelmű ennek segítségnek az őszintesége, tisztasága. Illetve mint tudjuk, a "pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve...". Arról nem is beszélve, hogy könnyen lehetséges az, hogy - tévesen - azt gondoljuk, hogy a segítség, melyet olyannyira áhítunk most életünkbe, megoldást hoz problémáinkra. A segítség nagy erő, mely hozzásegít nehéz helyzetekben való helytálláshoz, de a megoldás bennünk van. A terheidet senki nem cipelheti helyetted és a feladataidat sem oldhatja meg.

A múltban ott a szomorúság, melyet egy válás, szakítás, egy megromlott kapcsolat vagy akár haláleset okán érzünk, de a nosztalgikus érzések, a folytonos múltban való létezés megnehezíti számunkra a lezárás lehetőségét. Lelki sebeink begyógyulása, és a megújulás, az új kezdetek irányába történő elmozdulás lenne most szükséges. Néha már az is gyógyító erejű lehet, ha eddig elhallgatott, tudomásul nem vett dolgokat kimondunk végre. Ha ki merjük mondani, hogy ennek VÉGE VAN. 

Mert bár szívünkben még mindig ott él a remény, hogy valami úton-módon mégis csak beteljesülnek vágyaink, de nem látjuk, vagy nem akarjuk látni, hogy a valódi megoldás az elengedés. Elengedni hamis illúziókat, régóta magunkban hordozott lelki sebeket. Érvényes ez a múltból felbukkanó emberekre is életünkben, akik az újrakezdés hamis reményét éltetik szívünkben.

Talán azt gondoljuk, hogy van még esély, és a dolgok jóra fordulhatnak, s ennek érdekében még a hajszálat is elvisszük a mágushoz, hátha egy kis medvehájjal elkeverve jobb belátásra bírja az égieket..., de a medveháj maximum szívünk sebeire jelenthet gyógyírt.

A megoldást a megbeszélés, a kibeszélés jelentheti. Mert áldásos dolog a beszéd: néha, ahogy szavaink kigördülnek, önkéntelenül olyan dolgokat is kimondunk, amit eddig gondolni sem mertünk. S ahogy felszakadnak a szavak bensőnkből, úgy gyógyulnak lelkünk rejtett sebei. És szavaink nyomán megéreznek a felismerések is, és képesek leszünk elengedni illúziókat, téves elképzeléseket, s jutalmunk a megkönnyebbülés és harmónia lesz.

Ez a változás iránya: visszatekinteni, levonni a múlt tanulságait.

Ha beleragadunk a veszteségérzésbe, csak életerőnk apad, és napról napra gyengébbnek érezzük magunkat. Belekerülhetünk egy olyan spirálba, melyben valóságérzékelésünk elvész, s csak a dolgok borúsabb oldalát vesszük észre, mely újabb és újabb félelmeket generál bennünk.

"Egy másik ember nem az én tulajdonom, tehát nem veszíthetem el. Mindannyian ugyanannak az egyetemes életnek a részei vagyunk, ezért még csak igazi elválásról sem beszélhetünk." Balogh Béla

A segítség, a támogatás, mely hetünk központi témája, most leginkább arra lenne jó, hogy a változás irányába tereljen bennünket. Abba az irányba, ahol képesek leszünk újra észrevenni az élet szépségeit és lehetőségeit. S ebben az értelemben viszont most sokaknak nagyon is szükséges lehet.

Ez az elemzés általános, így lehet, hogy rezonál veled, de lehet, hogy nem. Ha úgy érzed, személyre szabott elemzésre, vagy oldásra lenne szükséged, várlak szeretettel: Györgyi