Kosár
0
0 Ft
Heti üzenet 01.23-01.29.
2023.01.23
"Akkor van vége a traumának, amikor el tudod mondani másoknak, mit tettek veled, és ők sírnak, nem te. Annyiszor kell elmondani, amíg te már (...) olyan jól tudod elmondani, hogy a közösség gyászolja és siratja meg, amit veled tettek. De ezt csak úgy lehet megtenni, ha az ember őszinte." Feldmár András
A közösség ereje, az erő közössége
Hetünk kiindulólapja a Fa, mely mutatja az egészségünket, az energiakészletünket, és a fejlődésünket. Jelképezi továbbá a családi ágat, az ősök generációit.
Mindez már önmagában elegendő lehet, hogy tudjuk, mivel is lesz dolgunk ezen a héten....
Ám a részletek azért vannak, hogy ezen a tág körön belül pontosítsuk, árnyaljuk a dolgokat.
Ha szeretnénk tisztán látni mi is a dolgunk ebben, érdemes most befelé tekinteni és akár kicsit visszafelé is. Életünk eseményeit egy más szemszögből, és más szemlélettel tekintve leszünk képesek átértékelni. Ráláthatunk az állandóan ismétlődő, nehéz helyzetekre is. Ami újból és újból terítékre kerül, ott vannak a megoldandó feladataink és itt érdemes a felszín alatt keresgélni az okokat.
Ezek a témák lassan, szinte észrevétlenül apasztják életenergiáinkat, befészkelnek gondolatainkba, és belesodorhatnak egy negatív spirálba, melynek végén a szavak szintjén is megerősítést adunk mindennek. Így teremtjük magunknak a nehézségeket újra és újra. És ehhez a külső körülmények, az állandósult negatív és félelemkeltő hírdömping is jócskán hozzájárulnak.
Érdemes most éppen ezért egy kicsit eltávolodni és elhatárolódni a külső hatásoktól, és egyfajta mentális védelemmel felvértezni magunkat. A cselekedetke szintjén pedig - akár a régi kapcsolatok elengedése árán is -, de építő kapcsolatokat kialakítani. Melyekben megélhetjük az érzelmi intimitást, az együvé tartozás élményét. És egy ilyen közösség egyfajta védőhálót is képezhat számunkra. Hisz megerősítést ad, oldja a magány, az egyedüllét és a különcség érzését, és visszaigazolás abban az értelemben, hogy vannak még hozzád hasonlóan gondolkodó, érző és cselekvő társaid ebben a világban. Lehet ez maga a család is, de itt most határozottan az a kép rajzolódik ki, hogy kezdjünk el ismét beszélgetni, összejárni - akár az online térben is, ha nem megy másképp -, mint anno az asszonyok a fonóban, vagy a teadélutánokon. És a felszín kapirgálása helyett, álarcainkat levéve osszuk meg egymással mindazt, amik vagyunk. Ez megpecsételi az összetartozás érzését bennünk.
Elérkezett az ideje a spirituális baráti kis közösségek létrehozásának. Az egymástól való tanulásnak, melyet leginkább a tapasztalataink és érzéseink megosztása által tudunk megtenni. Egyfajta belső kitárulkozás ez, mely elsőre talán ijesztő, ám ebben sokat adhatunk és sokat is kaphatunk egymástól.
Benne van az elfogadás, és a befogadás általi változás. Növeli a biztonságérzetünket ebben a bizonytalan és egyre inkább káoszos világban. Megtalálhatjuk általa lelki-szellemi "családunkat". Érlelődünk és hitünk erősödik.
Egy személyes élmény jut eszembe erről, és mivel annyira klappol, megosztom veletek.
Anno, a II. világháború után egy katolikus pap találkozott egy Kolakovics nevű horvát jezsuita szerzetessel, aki elmondta neki, hogy olyan idők jönnek, melyben a vallás és az egyház üldöztetése következik. Ezekben az időkben a hit a kisközösségek erejében élhet tovább. És Bulányi György megalkotta a Bokor-mozgalmat. Csupa kisközösségből álló bokrocska volt ez, melyben barátságok, szerelmek szövődtek. Anno még én is jártam egy ilyen közösségbe évekig. Megtapasztaltam milyen erőt adó.
Eljött az ideje most is ezeknek a szellemi-lelki közösségeknek. S ebben az értelemben a Fa lapja a legszebb szimbólum, hiszen ezek a kis bokrocskák erős fákká nőhetnek, s szép erdőket alkotva nagy hatással lehetnek a világra.
- mert együtt erősebbek vagyunk
Szeretettel, Györgyi