A féligazságok ellenszere

Hetünk kiinduló pontja egy olyan helyzet, amiben talán csapdában érezzük magunkat. Amikor a szabaduláshoz, az elinduláshoz szükséges a megszokott megoldáskészleteken túl szükséges még valami. Valami, amihez nem szívesen folyamodunk. Az a fajta rafinéria, vagy nevezhetjük találékonyságnak is, ami képes átlátni a látszaton. Egy olyan képesség ez bennünk, melyre talán nem is találunk magyarázatot, vagy ha mégis, megriaszthat. Egy pillanatra azt hihetjük, mindez csak képzelgés. Vannak azonban, akik ezt már letisztázták magukban és elfogadták képességeiket, mások még barátkoznak vele.

Itt az ideje, hogy ez a képesség éledjen bennünk, hagyjuk, hogy előbújjon, ahogy a mag áttöri a földet, mert most nagy szükség van rá. Hazugságok és csapdák hálójában kell most meglelni a megoldásokat, elindulni a szívünk diktálta úton, bármennyire is mást mutat a (látszólagos) kép. Nézz körül és vedd észre a képet, amit vetítenek eléd, de ami korántsem a valóság, a szavak mögé bújtatott manipulatív tartalmakat. Hegyezd ki minden érzékszerved ezek észrevételére.

Mert bizony itt az idő, - még ha a látszat mást mutat is - hogy elinduljunk oda, ahol a szívünk szerint lenni szeretnénk.

Ehhez most szükséges lezárni, a régi fájdalmakat, sebeket feltárni, és lelkünk finoman szőtt szeretet szálaival begyógyítani. Ahhoz, hogy sorsunk új fordulatot vehessen, a réginek mennie kell. A becsontosodott sérelmeket engedni kell felszínre törni, hogy gyógyulhassanak.