2023. év energiái

2022.12.31

"Ha az emberi elme struktúrái változatlanok maradnak, akkor végül újra és újra alapvetően ugyanazt a világot, ugyanazokat a gonoszságokat, ugyanazt a működészavart teremtjük újra." Echart Tolle

Az előttünk álló év alapenergiáját a vessző lapja adja. Nem mondom, harcos egy energia. És ez a "harc" nem csak körülöttünk, hanem bennünk is dúl. A "harc", melyet - leggyakrabban öntudatlanul bár -, de önmagunkkal vívunk. A túlzott szigorúság, a belső önmarcangolás, a vélt vagy valós tévedéseink és családi karmák okán kialakuló önbüntető mechanizmusok.

És ha mindez még nem lenne elegendő, akkor a világban dúló harcok, és külső befolyások hatására létrejövő megosztottság is újabb és újabb "lehetőség" a harcos, állandó készültségben és belső feszültségben való létezésre.

És mindez azért, mert eltávolodtunk valódi önmagunktól... és ez a szívünk tere. A szív, mely már tudományosan is egy olyan önálló frekvencia szervezetünkben, mely képes az agyi működéseinket is felülírni. (lásd: szívkoherencia)

Szívünkben rejlik az az ősi, misztikus "tudás", és bölcsesség, mely örök idők óta létezik. Ez adja a mértéket, az egyensúlyt és azt a fajta igazságosságot, melynek alapja nem az ítélkezés, hanem a szeretetteljes megítélés. 

S fakad mindez az elfogadás hiányából... és nem csak ebből. Hanem a férfi energiák túlsúlyából, az erő harcos akaratából. A megértés és az elfogadás hiányából. Amikor az erők egymásnak feszülnek és az ego akarata felülír mindent, mi érték lehet még.

S ennek nyomán veszteségek félelmek és szorongás jelenik meg. Amikor az érzelmek helyett az indulat dominál. S ebből nehézségek, szenvedés - és a külső harcias körülményeket nézve - halál fakad.

Olyan energia ez, mint a tűz, mely életet ad, meleget, erőt, ám ha kontrollálatlan, felemészt minden. Kézben tartani ezt az erőt nem könnyű, önmagunkban sem. S mind e közben a megtévesztés ördögi táncot lejt körülöttünk. A valóságot homály fedi. Legtöbben azt látjuk, amit mutatnak, amit látni engednek. Ám eljött az idő, amikor végre lehetőségünk van a színfalak mögé nézni. És magunk előtt is levetni álarcainkat.

Ahhoz, hogy ismét megtaláljuk az erőnket, a lélek bölcsességét önmagunkban, meg kell barátkoznunk árnyékos oldalainkkal is. Elfogadni, magunkhoz ölelni. Hogy aztán új ruhába öltöztethessük lelkünket is.

És ez a változás nem csak bennünk zajlik, hanem a világban. Mert bebizonyosodott, hogy az erő, mely hosszú évezredek óta uralja világunkat, - elnyomva a női energiákat - oly régóta pusztít már. És itt az ideje, hogy most ez változzék végre.

S ebben az energiatérben most a döntések, elköteleződések ideje érkezett el. Elindulhatunk a változás, a fejlődés irányába, és maradhatunk ragaszkodásaink börtönében is.

Bármerre is indulunk, meglepő fordulatok várnak ránk.

Mindezek az energiák legfőképpen kapcsolataink tükrében jelennek meg. És éberséget, tudatosságot és tudatos jelenlétet igényelnek tőlünk. A ragaszkodásmentesség, és az külső szemlélő nézőpontját. Hogy végre rálássunk önmagunkra, játszmáinkra, szerepeinkre, erősségeinkre és lehetőségeinkre. Mert ez lesz az, ami felemel, és kiemel a tömegpszichózis pocsolyájából.

Nagy lehetőségeket tartogat ez az év mindannyiunk számára, ám minél nagyobb a tét, annál meredekebb a cél felé vezető út.

Viszont "jutalma" annál csodálatosabb....

Kívánom Nektek, hogy mindez sikerüljön, szeretettel, Györgyi