Heti üzenet 10.30.-11.05.
"A szerencse azt jelenti, hogy felkészültek vagyunk a kedvező lehetőségek fogadására. Egy kínai mondás szerint: "Minél többet tudsz, annál szerencsésebb leszel." Harry Lorayne
Alapvetően szerencsés hétnek nézhetünk elébe, hiszen a
Lóhere lapja adja a hét energiáját, és persze szigorúan négylevelű minden
Lenormand kártyában.
Ám ez a szerencse számunkra nehezebb helyzeteken keresztül érhető el. Ahogy ezeket a buktatókat veszed, úgy alakul a szerencséd.
Ebben a helyzetben most talán a legfontosabb a türelem. Hagyjunk időt magunknak, a dolgok beérésének. Engedjük meg magunknak az átmeneti pihenőt, Hagyjuk nyugodni a dolgokat, mert a jelen helyzet meglehetősen zűrzavaros. Ennek pedig legfőbb oka, hogy bizonyos dolgok nincsenek kellőképp körülhatárolva. Nem egyértelműek az elvárások, az igények.
A kommunikáció
hiánya – vagy épp helytelen mivolta - pedig egyértelműen egy mélypontot idéz
elő. S ennek következtében a dolgok
megtévesztőek és átláthatatlanok. Gyakran félrevezetőek. Minden ilyen nem
egyértelmű helyzet alapvetően szüli a belső bizonytalanságot, hiszen hiányoznak
az igazodási pontok. Tévutakra visz.
Ennek mélyén valami titok lappang, valami olyan dolog, amit nem merünk, vagy nem akarunk kimondani. Vagy épp a másik fél nem akarja, hogy ez napvilágot lásson. Mindez persze összekuszálja a dolgokat, hiszen nem megfelelő visszajelzéseket kapunk. Elbizonytalanodunk saját képességeinket illetően is. Érezhetjük úgy, hogy egy kényszerpályára kerültünk, és egyre nehezebben tudjuk megvalósítani terveinket. Céljaink egyre távolibbnak tűnhetnek.
Mindez persze átmeneti. Az új dolgok vagy projektek kezdeti nehézsége.
Ami mindebben jó, hogy alapvetően támogató energiákat kapunk, még ha nem is érezzük úgy.
Ahhoz, hogy ez a helyzet rendeződjön és magunk mögött hagyhassuk a nehézségeket most nem kell mást tenni, mint hallgatni és figyelni. Most lehet megtanulni a szótlan és bölcs megfigyelést. Ahhoz, hogy egy valós képet alakíthassunk ki, megismerjük a mögöttes tartalmakat, most hallgatni érdemes.
Az erő, ami bennünk van kétélű: egyaránt alkalmas a mások támogatására, segítésére és az elnyomásra is. S nem csak bennünk, másokban is.
Éppen ezért alaposan körbe kell járjuk a hatalom témakörét, hogy mire használjuk az erőnket. Hogy mennyire zárjuk magunkat be hitrendszereink és elveink sziklaszilárd várába, melyek lehet nem állják meg a helyüket a hétköznapok szintjén.
Mindez pedig leginkább egy visszatérő helyzet, mellyel nem most találkozunk először.
Érdemes most elhatárolódni egy kicsit és újra gondolni – s ha szükséges – átkeretezni az elméleteinket, felülvizsgálni az elveinket. Vagy egyszerűen csak hozzáigazítani a valóságos helyzethez. Életszerűvé tenni, mert az eszmék és elméletek a hétköznapok szintjén gyakran bukásra vannak ítélve.
Nem kell más értékrendet felállítanunk, elég, ha tudjuk, ismerjük a hétköznapi élet buktatóit. Felállítunk egy ismeretlent az egyenletbe, ami nem más, mint az emberi gyarlóság.
Ebben az értelemben pedig nagyon is szerencsés egy ilyen mélypont, vagy befagyott kommunikáció. Időt és lehetőséget ad számunkra, hogy kilépjünk a folyton visszatérő helyzetek csapdájából. Most alkalmunk van a mérlegelésre és újra(át)értékelésre. Ebben pedig nagy szerepe van annak, mennyire merünk az önismereti úton szembesülni saját tökéletlenségünkkel.
Szeretettel, Györgyi