A Teliholdas Tízmilliószoros nap kissé felturbózott energetikája

2023.03.07

"Az önismeret hiányosságainak kizárólag magunk vagyunk az okai. Ahogy Buddha mondja, a világban nincs semmi eleve elrejtett, visszatartott, így az emberi lélekben sem. Önmagunkból azt nem ismerjük, amit nem akarunk vagy nem merünk megismerni." Popper Péter

Nem mindig írok Telihold vagy Újhold idején elemzéseket, csak akkor, ha valami belső késztetés jelenik meg bennem erre vonatkozóan. Most úgy érzem, az energiák annyira összesűrűsödtek, koncentráltak, hogy megfelelő tudatosság híján egyfajta belső káosz felé sodorhat minket. Éppen ezért nézzük meg, mit üzen számunkra az a nap, ami Tízmilliószoros, Teliholdas, no meg asztrológiai szempontból is sok érdekességet hordoz, minimum a Szaturnusz jegyváltását.

A "tízmilliószoros" napok, vagy más néven dharma chakra napok a tibetiek hite szerint fokozott energetikával, erővel rendelkeznek. Bár vallom, hogy egy nap nem dönt el alapvető dolgokat az életünk, hiszen van még az évben további 364… és minden ilyen különleges napnak az alapját az előtte lévő időszak adja. Ahogy azt megéltük: vakon, süketen, vagy tudatosan….

A mai Chötrül Düchen ünnepe, vagyis a vajmécsesek ünnepe. Ezen a napon Buddha csodatevéseiről emlékeznek meg a buddhista hívők. 

... mert a csodák márpedig lehetségesek. 


A mai nap alapvető energiáját a Maszk lapja mutatja. Ez az, amikor a színfalak mögé kell tekinteni. Amikor nézünk, de valójában nem látunk. Vagy csak a felszínt látjuk, ami korántsem mutatja a valós helyzetet. És hát van egy másik vetülete is ennek a lapnak:

"Mi az, amit elrejtek önmagam vagy/és a világ elől?"

"Mi sarkall védekezésre, arra, hogy elrejtsem azt, ami/aki vagyok?"

Nos ilyen és ehhez hasonló témák kapnak most időszerűséget életünkben.

Alapvetően a megoldások irányába mozdulunk, de ez könnyen belső konfliktusokhoz vezethet. Kérdés az, hogy valóban akarjuk-e látni, ami a maszk mögött van, hiszen ez egy önmagunkkal való szembesülést is jelent. A valósággal való szembenézést, ami jelenti egyben azt is, hogy vége a rózsaszín illúziófelhők világának. Hiszen feltárulhatnak legmélyebb félelmeink, ráláthatunk az élet valóságára, ahelyett, hogy rózsaszín spri-lufikat fújogatva néznénk, ahogy szállnak felfelé.

És ebben nagy hangsúlyt kap az, hogy valójában mi is lakozik bennünk: a világról alkotott képünk, a fel nem dolgozott traumák, mind tükröt mutatnak most számunkra. Ami benned nincs feldolgozva, vagy éretlen, azzal szembe találod magad. Így aztán érdemes tudatosan szemlélni a körülöttünk zajló folyamatokat, és újra és újra feltenni a kérdést: "Mi a dolgom ezzel?"

Mert bár érezzük, sőt tudjuk, hogy itt lenne az ideje mindennek, de az elindulás lassú és nehézkes. Képesek vagyunk most áthidalhatatlan tűnő akadályokat, belső konfliktusokat megoldani. Feltéve, ha egy hajlandóak vagyunk másféle nézőpontok elsajátítására. A nézőpontváltás pedig mindig átértékeléssel jár, hiszen a megváltozott szemléletmód életünk eddigi eseményeit képes egészen más megvilágításba helyezni. Új dimenziókat nyit meg és új időszámítás veheti kezdetét az életünkben.

Mindezért pedig tenni kell, mert az erők egyensúlya azt is jelenti, hogy az út nem egyenes, szépen simára kiaszfaltozott. Ott vannak benne a buktatók, melyek csupán próbakövek. A tudatosság, az eltökéltség próbái. Ha tudjuk merre megyünk és mit akarunk, akkor felismerjük ezeket, ha bizonytalanok vagyok és tudásunk, tudatosságunk nem elegendő, elvisznek a "spiri-lufik". Szép, hangzatos kifejezések, és hiteltelen "mesterek" álomvilágába, ahol nem kell semmit tenni, csak befizetni a lóvét, s majd ők megoldják. Hát nem oldanak meg helyetted semmit…és a politika sem, a jobb és a baloldal sem. Ezek eszközök csupán arra, hogy ne ébredj fel. Mert a felébredett, tudatos embernél nincs veszélyesebb.

Ami most akadály és nehézség, az belőled fakad és örülj neki, hogy megmutatja magát.

Az életerő, az optimizmus felélesztésének ideje van most, mint ahogy a természet is szépen lassan éledni kezd, hogy aztán kivirágozhassék.

Szükséges ehhez egészséges önérvényesítés, mely kellő rugalmassággal párosul. No meg az a szemlélődő "üzemmód", amikor életed eseményeit egy filmvásznon nézed, a nézőtéren ülve… amikor elvonatkoztatsz, amikor jó értelemben véve szenvtelen vagy, elengedve az egó görcsös akarását és ragaszkodását.

Ez az időszak egészen bizonyosan erősen aktív lesz a következő Újholdig és számot vetni pedig a következő Tízmilliószoros napon tudunk majd.

Szeretettel, Györgyi